Caesar tronja

Steven Saylor a legujabb regenyeben a tortenelem leghiresebb gyilkossagat helyezi kozeppontba: Romaban vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa elott.A rmai szentus ltal lethosszig dikttornak vlasztott Julius Caesar megkegyelmez maradk ellensgeinek s megjutalmazza bartait. Elhagyni kszl a vrost, hogy lgii segtsgvel meghdtsa a Prtus Birodalmat. Induls elA tt azonban akad nhny elintznivalja.Miutn vtizedekig nyomozott a hatalmassgok bA nei s gyilkossgai gyben, s bebocstst nyert a lovagi rendbe, Gordianus elhatrozza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjnak reggeln elA szr Cicero, majd Caesar is a hzba hvja. Ugyanazt krik tA le: lesltsa s szimata segtsgvel dertsen fel egy esetleges sszeeskvst a dikttor ellen. De Caesar mst is kzl vele. Mivel egyik legfA bb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hlja jell olyan kitntetsben akarja rszesteni a Nyomozt, amely nemcsak az A lett, hanem az egsz csaldja jvA jt is megvltoztatja. A szentus kvetkezA lsn, martius 15-n nagy kegyben kvnja rszesteni.Gordianusnak teht le kell porolnia rgi tudomnyt, s le kell lepleznie a Julius Caesar letre trA cselszvA ket. Ha lteznek egyltaln. Ezalatt viszont msfle sszeeskvsek is szvA dnek. Martius idusa gyorsan kzeleg, s legalbb egy gyilkossgra biztosan sor kerl.